Az ujjam lassan körözött a whiskyspohár karimáján ahogy az előttem térdelő férfit figyeltem. Az aranyló folyadék lassan követte az ujjamat körbe körbe a pohárban de nem néztem le. A férfit figyeltem szinte pislogás nélkül.
- SZóval TOmmy... hogy is volt az az incidens a szálítmányommal...? - kérdeztem halk negédes hangon. Az ujjam lassan körözött. Az ital lassan örvénylett. Az örvény lassan mindent elnyel...
- Az úgy volt uram... hogy a kikötőmester... át akarta nézni a hajót. Lefizettem de... Addigra már fent volt. És megvizsgálta a szállítmányt. Belenézett a hordókba és látta a zsákokat... Nem tudtam volna mit tenni - a bajszos férfi a kalapját gyűrögette lehajtva a fejét. A szemem Sonjára villant aki nem messze állt tőlem. A szemeit nem vette le a férfiről majd rám pillantott és finoman megrázta a fejét.
Az ujjam megállt a poháron és lassan előre dőltem és megtámaszkodtam a térdeimen.
- Szóval nem tudtad volna? És kinek a pénzéből fizetted le a kikötőmestert? - kérdeztem még mindig nyugodt semleges hangon. Skyler mocorgott mellettem, érezte hogy hamarosan jelenése lesz. Finoman felemeltem felé a tenyeremet hogy maradjon a helyén.
- AZ...az önéből uram. De visszafizetem. Ezt a tartozásomat is visszafizetem - a férfi hangja megremegett én pedig lassan felálltam és nyugodt, kimért léptekkel odasétáltam hozzá.
- Állj fel TOmmy... ugyan, nem kell térdepelned - mosolyodtam el szinte gyengéden ahogy a kezemmel integettem neki hogy kelljen fel a földről.
A férfi kissé bizonytalanul de felállt. A szemembe nézett az undorító mocsárszínű szemével, a bajsza sárgás volt a rengeteg cigarettától.
- Jól van jól van - porolgattam le a vállát nagy műgonddal, az arcomon még mindig kedves mosoly ült. Szinte hallottam ahogy a férfi szíve lassan lelassul, a vállai ellazulnak és megnyugszik. AZ ostoba. Azt hiszi át tudhat verni. Azt hiszi az embereim csak dísznek vannak itt.
- Elmondom mi lesz most. Elküldöm veled Sonját - intettem a fiatal lány felé aki könnyed léptekkel odasietett hozzánk - És megnézitek mekkora kár keletkezett a szállítmányban. Mennyit foglalt le a rendőrség és társai... Aztán a többi elrendezem... rendben? - paskolgattam meg az arcát egyre szélesedő mosollyal.
Láttam ahogy Sonja szeme rám villan majd vissza a férfira. ALig tudta elfojtani a szája sarkába kúszó mosolyt.
- Hess hess - intettem a kezemmel mire Tommy meghajolt előttem még egyszer és sietős léptekkel elindult kifelé. Megfordulva indultam el vissza a székem felé és az ott ácsorgó Skyearre néztem. A szeei izgatottan csillogtak. Jó kis farkas ez.
A nagy fémajtó becsapódott odakint én pedig a fiatal férfira néztem újra.
- Öld meg - mondtam neki nyugodtan mire az ki is lőtt hogy levadássza az árulót. Legközelebb majd kétszer is meggondolják hogy meglopnak-e engem.

Az öngyújtó a kezembe reppent és meg se kellett érintenem hogy szikra pattanjon belőle majd a kis láng fölött meggyújthassam a cigarettámat. Lassan kiengedve a füstöt dőltem hátra a kényelmes ágyban, a testem még forró volt, mellettem a fiatal lány akinek már a nevére sem emlékszem kielégülten vigyorogva, meztelenül simult az oldalamhoz.
A csókjai a vállamat érintették, a kezem a mellkasomon körözött, és bár nem voltam  anagy bújás híve, míg elszívom a cigarettám maradhat. Utána még dolgom van.
Félig lehunyt szemekkel, akár egy elégedett macska néztem ki a hálószobám nagy ablakán. A kilátás a sivatagra és a távoli hegycsúcsokra nézett, ami felett felhők gyülekeztek. Vihar lesz az éjjel, ezt már ebből meg tudtam állapítani. Szinte éreztem az orromban a sivatagi eső poros, forró illatát ahogy végigmossa a várost.
Lehunyva a szemem, szívtam egy mélyet a cigarettámból, a szőke lányzó a nyakamba csókolt. Nem tudom mit akar még, én befejeztem a játékot vele. Megkaptam és unalmas lett. Ilyen az élet, pláne az egyszerű, unalmas kis emberek élete.
Hallottam ahogy léptek közelednek a háló felé, átvágva az iroda fényezett padlóján. Megismertem a lépteket, kedves jobbkezem, Skyler közeledett méghozzá igen sietősen.
Kinyitottam a szemem pont abban a pillanatban hogy kicsapódott az ajtó. A lány sikoltva kapta maga elé a takarót de a fiú megszokta már az ilyesmit. Nem kifejezetten zavartatta magát.
- Mi történt? - kérdeztem az éjjeliszekrényen álló hamutálba pöccintve a cigarettámat. A lány rémülten kapkodta a fejét, látszólag nem értette mit akar itt egy idegen férfi.
- Valaki átvette az Aviant, Mr. Heathen - mondta a férfi mire megmerevedtem a mozdulatabn. Lassan fordultam a vérfarkas felé akin látszott hogy csak a parancsora vár.
- Rögtön megyek, készítsd elő a kocsit. És szedd össze Sonját is. Mit tudunk az új tulajról? - még a takaró alatt felhúztam az alsómat és kiszálltam az ágyból hogy felöltözzek. A lány még mindig az ágyamban ült és nem értette mi történik. Unottan pillantottam rá.
- TŰnj már innen, hess hess - intettem neki fél kézzel ahoyg a számba véve a cigarettámat kivettem egy inget a szekrényből. A lány kapkodni kezdte a ruháit és kisietett. Sky arca meg se rezzent. Okos fiú.
- Leith COnway uram, még semmit nem tudunk róla, nemrég bukkant fel Vegasban - mondta a farkas mire megcsóváltam a fejem és felvettem a nadrágomat.
- Akkor ideje meglátogatnunk ezt a Mr. Conwayt és megkérdezni hogy mi az istent képzel magáról hogy a területemre merészkedik - morogtam és felkapva a széken lógó zakót elindultam kifelé. Skyler hűséges kutya módjára jött a sarkamban.
Ideje elkapnom a bitorlót.