Érzékeny téma ez nekem. Noha tényleg más volt az én helyzetem, és nem szeretem ezeket a tyúkokat sem, de azért mégis. Én azért nem szeretem őket, mert Elijah-val vannak, nem pedig azért, mert kurvák. Elvégre valakinek ezt is kell csinálnia. Nem vagyok egy Terézanya, nyilván nem fogok kimenni tüntetni a szexmunkásokért, mint azok a gyökerek, akik állandóan balhéznak. De ha nem lenne ki kurvázni menjen, akkor nem lennének kurvák, ez ilyen rohadt egyszerű dolog. Nem is válaszolok inkább, semmi kedvem hajba kapni ezen, úgyhogy csak az arckifejezésem árulkodik arról, hogy mi zajlik a fejemben.
Egyébként is készülődnöm kell, ha a nyakunkba akarjuk venni a várost, mert ebben a cuccban én ki nem lépek a házból, az tuti.
-Jézusom Sky… Tudod hány olyan ruhadarab van még, ami kiemeli a segget? – fonom össze a karomat. Meg se említem azokat a bálna kisasszonyokat, akik meg rendre magukra húzzák ezeket a cuccokat, csak hogy mindenki gyönyörködhessen a hurkáikban. Mert ugye mindenki pont erre vágyik. Ja nem!
Igazából azt se nagyon értem, hogy Sky hogy nem nőtt még a mérete kétszeresére azzal a kajamennyiséggel, amit ő képes elpusztítani. És már megint éhes… De ki vagyok én, hogy az útjába álljak, amikor kieszi a vagyonából az éttermet?
-Most mi van? – nézek fel a telefonomból a Letöltés gomb megnyomása után, amikor felvisít. Jó, hát nem azt mondom, hogy mindenáron pont a Tinderen kell ismerkedni, de azért ennyire nem vészes. Meg aztán nem nagyon vannak barátnőim se. Skyjal és Daddyvel a nyakamban meg aztán esélytelen. Meg nem is tudom, hogy végül akarok-e bárkivel is találkozni.
-Feltétlen kérek tőlük vizeletmintát és helyrajzi számot. – dünnyögöm unottan, a hajamat tekergetve, mert most mit vészmadárkodik?
Nem szarozok sokat a profilommal, ráírok vagy 3 mondatot, kiválasztok 4 szép képet, aztán lapozgatni kezdek. Öregem, ez tényleg olyan, mint egy katalógus… várjunk… az ott…
-Mondd, miért van az, hogy minden második csávó kábé aktfotókkal pakolja tele ezt a szart? – kérdezem csak úgy mellékesen, miközben megnyitom a profilját… Ja. Sok a hülye, mi? -Mármint, nem néznek ki szarul, csak igazából ennyi erővel elmehetnének pornósnak is. Az legalább fizet. - Egyébként nem különösebben zavar a tény, hogy a kipattintottabb srácok nem szeretnek felöltözni. De egyszerűen muszáj húznom az agyát! -Meg akkor itt a sztenderd kiskutya szemek. Komolyan, már csak a kölyökkutya hiányzik…

Általában elég biztosan ki tudom jelenteni, hogy mindenre fel vagyok készülve – mondjuk meglepő lenne, ha nem, ha már belelátok mások fejébe, amikor csak akarok. Meg aztán Skyt úgy ismerem, mint a saját tenyeremet, így az ízlésficama például egyáltalán nem meglepő. De az utolsó dolog, amre számítottam, hogy pár lapozás után az ő profiljába botlok a Tinderen. Legalább tudom, hogy még meg tudok lepődni. Azt olyan régen csináltam.
-Hamarabb tudnám, minthogy köszönnek. – forgatom meg a szemeimet. Meg aztán nem is vagyok egy védtelen angyalka, mint amilyennek a szőke hajammal és a hideg, kék szemeimmel tűnhetek elsőre. De hát éppen ettől vagyok veszélyes, nem igaz?
-Hű, látom nagy szakértő vagy. – bólogatok vigyorogva. -Gondolom, te is így teríted az árudat. – nehezemre esik, hogy ne vigyorogjam körbe a fejemet, miközben még mindig az ő képeit lapozgatom, anélkül, hogy ő ezzel tisztában lenne. Persze, várható volt, hogy az övé is felbukkan, elvégre itt ül mellettem és az alkalmazás helyadatok alapján ajánl embereket. -Nem is gondoltam volna, hogy te is rászorulsz erre a… terítsd az árut módszerre. Azt hittem, nagyobb kutya vagy ennél. – sóhajtok fel a fejemet csóválva, mert hát mindig adja a kemény csávót. De hát ő is a Tinderen lóg. Ennyit a nagy macsóról, akinek egyébként is büdös a lába.
Viszont az étteremhez érve már bezárom az appot, mert a nagy kaja iránti lelkesedésében már én is megéheztem egy kicsit.
-Csirkét. Meg petrezselymes krumplit. Meg eperkrémet! – Imádom a petrezselymes krumplit, főleg, ha vajas is. Meg az édességet. Azt főleg. Igaz, ilyesmit csak az ehhez hasonló alkalmakkor eszem, különben még bemutatnának a TLC-n az Élet 250 kiló felettben. Az azért egy elég borzasztó kilátás.
-Ő se gondolhatja komolyan, hogy egyedül tervezek meghalni. Egyébként meg miért izgatja ennyire? – Nem. Nekem az nem magyarázat, hogy mert félt. Miért akarná valaki, hogy magányos legyek?

Mindentudóan nézek Skyra: éppen erről beszéltem. Daddy nevelése, meg a gondolatolvasás elég halálos kombó ahhoz, hogy tudjak magamra vigyázni egy randin. Nem mintha amúgy ezt bárki belátná. Meg mintha amúgy tényleg akarnék bárkivel randizni. Valójában eszem ágában sincs, csak jól esik lapozgatni a pasikatalógust. Na, persze… azt el is felejtettem, hogy Sky is előfordulhat ebben a katalógusban, de legalább jól röhögök rajta magamban, miközben froclizom.
-Csodálkozom, hogy nem írtad bele a lábszagodat. Egyszerűen… émelyítő. – vigyorodom el, miközben tovább piszkálom. Óhatatlanul is elgondolkozom, vajon minden farkasnak ilyen sajtszagú lábai vannak, vagy ez csak az ő szuperképessége? Persze, tudom, hogy nem tehet róla, csak hát a többség a kamaszkorral ezt kinövi. De Sky biztos későn érő típus.
-Mélyszegénységben élünk, fontos spórolni. – bólogatok halálosan komoly fejjel, miközben kiszállok a kocsiból, akár egy királylány. De hát tulajdonképpen az is vagyok, nem kell ehhez korona a fejemre. Nem az teszi a királylányt. Meg hát Las Vegas hercegnőjéhez sokkal jobban illik egy 22-es, mint egy korona.
A szemeimet forgatom, ahogy leülünk az asztalhoz. Miért kell ennek a jómadárnak mindenkivel az égvilágon kikezdeni? Jó, én is tudom, hogy Sky nem egy rossz pasi, még ha ezt neki soha nem is mondanám. De azért hé! A lófasznak is van vége!
-Az ő krumpliját is megvajazod? – vonom fel a szemöldököm, amikor távozik a pincérlány. Főleg, mivel elkapom a lány egyik gondolatfoszlányát – azt hiszi, a barátnője vagyok. Szegény nem tudja, hogy ez az évszázad vicce. Bár, ha innen nézem, akkor tényleg fura, hogy Sky flörtöl vele. De ha nem olyan lenne, mint a testvérem, hanem valóban a csávóm, eleve nem lennének mostanra golyói ezért.
-Olyan fura… - tűnődöm, megtámasztva az államat a tenyeremben és akaratlanul is elkalandoznak a gondolataim. Elvégre amúgy ez lenne a normális. Hogy az ember egy idő után bepasizik, miegymás. De ő mégis kézzel-lábbal ágál ellene. Abban reménykedtem, hogy Skytól megkapom rá a választ, mert hát… ők mégiscsak pasik, megdumálják az ilyet egy whisky fölött. Hát, vagy nem. Ma nem nyert.

Magamban jót röhögök Sky felháborodásán, mert hát bakker… tényleg rohadt sajtszagú a lába! Szagolta már bárki ezek közül a Tinderes csajok közül? Tényleg… vajon mit csinál, amikor randira megy? Amikor fejest ugranak az ágyba, akkor kénytelen levenni a bakancsot… De azt hiszem, hogy ezt inkább mégsem akarom annyira nagyon tudni.
-Én nem hordok bakancsot. – húzom fel az orromat, mint akit még a feltételezés is sért, hogy ilyesmit húzzon a szép lábikójára. Nem mintha amúgy előfordulna, hogy felvegyek ilyesmit. Nagyjábók tízévesen volt rajtam utoljára bakancs és ez nekem tökéletesen megfelel így.
-Rettentően félek attól, hogy holnap már Versace táska helyett Filát kell magammal vinnem. – forgatom meg a szemeimet vigyorogva. Én a magam részéről egyáltalán nem vacakolok ilyenekkel, mint a spórolás. Minek? Éheztem én már eleget. Hát hova szenvedjek még ezzel? Igaz, én kurvázni se járok, ez már önmagában is elég sok lóvét megspórol.
-Akkor nem a szakácsra kéne kacsintgatnod? – vonom fel a szemöldökömet. Bevallom, nehezen nézem ki a kiscsajból, hogy bárkinek beleköpne a kajájába. Ez inkább olyan pasiszokás. Nekünk vannak ennél jobb módszereink is, ha szívatni akarjuk a pasikat.
Olyasmi ez, amit ők nem érthetnek meg. Cserébe vannak olyan dolgok, amiket meg én nem értek. Például Daddy viselkedését, de úgy tűnik, hogy Skyt hiába is faggatom. Nem mintha nem volna pofonegyszerű a megoldás arra, hogy megértsem, de erre egészen egyszerűen nem vagyok hajlandó. Mert ő Daddy. Egyszerűen nem.
Egy mosollyal simítom bele az arcomat a simogató tenyerébe. Ha már válasszal nem tud szolgálni, legalább itt van nekem. Egy pillanatra még el is gondolkozom, hogy eláruljam neki, mit érzek, de végül elvetem a dolgot. Egyrészt életemben talán először gyáva vagyok a dologhoz, másrészt nem vagyok benne biztos, hogy jó ötlet lenne, ha két tűz közé ültetném.
Ahogy az én kajám is megérkezik, úgy én is hozzálátok, habár én kevésbé mohón, mint Sky. Én szépen, ráérősen, késsel és villával eszem. Ami Sky habzsolásával átellenben valószínűleg rohadt viccesen nézhet ki.
-És… hova megyünk bulizni? – kérdezem végül két falat között. Ha már nyakunkba vettük a várost, akkor nem csak elméletben fogunk bulizni menni, ebben biztos lehet. Meg hát ígéret szép szó.