Waiting for you +18

A bérelt lakásomba rendelem a belvárosba, jól lehet kérésnek hangzik, finom hangnemben hívom a fiút el, mintha csak egy találkozót adnék, egy laza kis randevú, valójában valahol az is mert felkeltette az érdeklődésem, ez az oka annak, hogy három napja kirobbant az az apró kis vita köztem és Elijah között, amiben a szirén megsérült és Elijah is, de őt az emberei kihúzták az ujjaim közül most pedig bujkál, pedig hivatalosan is magamhoz hívtam, de a manó fegyverben utazik és drogban is, nekem pedig egy illegális építészeti terv kellett volna tőle. Elképzelési szerint az nyűnyűkéje is. Azon kapta fel a vizet, nem kicsit, ellenben olyan mértékig, hogy a támadás nem igazán a szirénnek szólt, ránézve bosszú volt, mert nem az én embereim sebesítették meg. Előbb összeszólalkoztunk az anyanyelvünkön, amiben biztosítottam, hogy nem fáj a fogam a kicsikéjére, de sajnos a fiú úgy kellette magát, hogy az arcom képtelen volt hazudni. Elijah azóta elérhetetlen a számomra és azt sem tudom hova rágta be magát, mint egy csótány, emiatt hívom meg „vendégségbe” a srácot, akiről jószerivel minden lényeges dolgot megtudtam, amit illik és amit nem, hiszen a nagy király kisfia nem egy ismeretlen alak.
Étvágyat kaptam rá? Kifejezetten.
Ritkán vagyok ebben a lakásban, szerintem a takarító személyzet többet jár ide, mint én, jobban szeretem az ilyen ügyeimet egy motelben letúrni, de valami miatt Dante kicsit jobban izgat ennél, meg egy herceget nem csapok agyon egy luxus-lakosztállyal, nem hiszem, hogy újdonságot mutatnék neki.
A lakás kényelmes, modern, világos színű, a fürdő hatalmas kádjáról is ő jut eszembe, kicsit sokat jár a fejembe, utána olvastam képes lenne-e megbabonázni? Képes bizony, talán ezt tette.
Csörtét vívok Edmonddal, szerinte nem kéne kitenni magam ekkora veszélynek, szerintem kussoljon el, de köti az ebet a kórhoz, egészen szorosan, majd megdöglik a szegény kutya, Végül józan ésszel rávesz, hogy ő maga is lakásban marad, majd igyekszik észrevétlen lenni. Hát hogyne.
Grafitszűrje nadrágom és fekete ingem meglehetősen hivatalos, de olyan ügyben is hívom a srácot… ja nem teljesen, de éljen a rögeszme. Semmi romantikus gyertyafény. Csak szellőztetés, a lakásban nem dohányzom, fogat mosok, rárágok egy mentolos cukorra, de öreg vagyok már az ilyen kis süldőkhöz, kár, hogy a vérem majd elégeti az ereimet.
Felbúg a kaputelefon, mire odaérnék, egy ronda, gúnyos mosollyal Eddy már be is engedte. Jelzés, hogy itt van, akár be is kaphatná.  Ajtót nem nyit? A kérdésemre válaszként visszavonul a konyhába, hogy …de kirúgom a picsába. Megint kieszi a hűtőt.
Kivárom a csengőt, aztán elszámolok hatig…nyolcig, kigombolok két gombot az ingemen felülről....mire végre ki is nyitom az ajtót.
Végig száguld a tekintetem rajta, befogadom a látványát, enyhe parfüm illatát, a kis rohadék, milyen szép… jól van. Mély levegőt veszek, beszívom az illatát. – Köszönöm, hogy elfogadtad a meghívásom. – udvarias szavaim mögött megbújik egy számító mosoly. Hátat fordítok neki, csukja be maga után és kérdés nélkül töltök neki is egy italt meg magamnak is. A jóféle whiskybe jeget ejtek. Biztos vagyok benne, hogy elfogadja, átcsúsztatom a hideg poharat a kezébe és hozzá koccintom az enyémet. – Az új ismeretségre. – és arra, hogy ma az ágyamban akarom látni, meztelenül, engedelmesen, forrón… félájultan.

- Ha jól értem mocskosan szereted. - milyen finom kis közlendő, értem én. Alázatos kis ribanc akar lenni, imádnám. Hajoljon meg az  akaratom előtt, csússzon hason az ágyamon magára hívva minden egyes tekergésével, hogy mást se lássak magam előtt, csak a karcsú alakját, a kerek seggét, a domború gerincét, hosszú combjait… A gondolattól is összeszalad a nyál a számban. - Ó. - szórakozottan végig fut a tekintetem rajta, megveszek, hogy érintsem, hogy érezzem az illatát közelről, legyúrom a gyorsan ívelő vágyat, hogy időt adjak neki, időt arra, hogy az agya kikapcsolja az ösztöneit és csak az maradjon, amennyire akar, mert gurigázni lehetne az energiákkal, amik belőle pattognak, mint megannyi tüzelő szikra. A szájára zuhan a tekintetem, forró és mély torkot sejtek mögötte. - Mmm. - lehet érdektelen... - elhinni sem tudom, hogy bárki lehet a közeledben… érdektelen. - bók, nem csomagolt nem szép, nem udvarias, egyszerű kijelentése annak, hogy meg akarom dugni és meg is fogom. - Magabiztos. - most én nevetek fel. - nem szeretek csalódást okozni. - ettől független persze szoktam. Kínoz az akarás, hogy neki dörgöljem magam, hogy érintsem, a pőre bőrén csússzon a szám, az orrommal túrjam fel a köldökét és az ölembe ültessem, önfeledtem akarom a farkamon lovagoltatni.
Megint elnevetem magam, játék a szavakkal, kellő előjáték, mert minden sejtem felé kormányozza a  figyelmem, le sem veszem a tekintetem róla, iszom magamba, vetkőzhetne. A bordáin akarom végig bukdácsoltatni az ujjaimat, a számba szívni a nyelvét, akarom, mert akarja. Akarom, mert a teste azt ígéri megadja, amit kérek, ő nem fog nyivákolni alattam, élvezni fogja azokat az elemi döféseket, melyek majd szét szaggatják. Mert egy ócska kis kurva, aki habzsolja az életet, gyere, falj fel!
- Azt mondod? Lehet veled bárminek is hamar vége? Egészen csalódnék. - na persze nem fogok, mert azt fogja adni, amit elveszek belőle és én mindent el fogok, az  utolsó cseppekig kisajtolom a levegőt a tüdejéből, a vért a farkából, míg csak összerogyni lesz képes, mert látni akarom izzadtan, kimerülten, a nyomaimmal a testén szuszogni, tátott szájjal lélegezni. Vágyom rá, a gyomromban ugrál az akarás forró tüze a szavai engem igazolnak, pont úgy akarja, miként én, ha nem jobban.
- Megmutatni a jót és el is venni, mondd azt, hogy ez nem szokásod, nem csak megmutatod, de nekem is adod… - magad. Mert azt, ha húznak és aztán kislányosan kitáncolnak nem tűröm jól, abból mindig valami erőszakos dolog lesz, na persze végül ők térdelnek elé könyörögve, hogy mégis legyen folytatás, de szívtelen egy dzsinn vagyok, amit elvesznek meghagyom nekik.
Ráolvadok a csókban, belehülyítem egészen, főlé magasodva dominálom le, nem mert szükséges, hanem mert ezt akarja és ezt akarom. Erőt akar, leigázást, azt akarja, hogy használjam, nem szeretkezni akar velem, nem finomkodni, baszni akar, úgy isten igazából, arra vágyik, hogy megdöngessem, nem kellenek ehhez szavak, semmi egyéb nem kell, mint ez az alázatos, csók, a nyaka feszülése, ahogy hátrarántom a  fejét és ráharapok a torkára.
Nekipréselem érdeklődésben dúskáló akarásom, érezze, hogy máris felizgatott, a bőrének íze szerte szalad a számban, az agyamban és azt mondja valami edd meg, zabáld be, mert akarja, igenis lökd magad alá és kúrd addig míg kap levegőt… ó ezt fogom tenni.  Ez a nyögés… igen, engem igazol. Lebomlok a nyakáról és kézen fogom, a hálóba vezetem. Lámpát majd kapcsolok, most az ajtót hagyom nyitva, így is látom őt. Engedelmes kis szajha, követ vígan. Be a barlangba, bátor gyönyörű ribanc.
Szembe fordulok vele, neki simulok, két kezemmel megint a seggét markolom, hangosan szívom be a levegőt, már a nadrágomon kutat, nem állítom meg, minek tenném? Forró tenyere besimul a nadrágomba és felajzott farkamra löki, felnyögök. keményen, lüketőn értékelem a kezét, kihúzom az inget a nadrágjából, hogy a hátára találjon a kezem. Profi mozdulattal tolja le a nadrágom, nem segítem még, majd, most élvezni akarom őt, amit nekem ad nyitásnak. Míg ő simogat, végigrántom az inget rajta, had szakadjon, lenne időm gombdokkal vesződni, türelmem nincs, és az anyag reccsenése amúgy is öklös a gyomornak... két tenyérrel, forrón fedem fel a keskeny mellkasát, jól sejtettem, szinte átütnek a bordáig. Rárágok a nyelvemre, hogy ne örömködjek hangosan, az araszomba bőven belefér a bordáinak váza, két hüvelykujjam a mellkasán siklik le, a többi nyolc a lapockáiról, a derekára, felgyorsul a szívverésem, a légzésem. Teljesen az ujjai közé keményedek. Helyet adok neki a nyakamban, visszafelé simogatom, áttolom az inget a vállán, bújjon ki belőle.
Csupasz farkamhoz akarom, hogy érjen, ne a feszes alsó keresztül, majd felrobbannak a heréim, ügyes, meg kell hagyni.
Kurvaélet, hogy gyakorolja ezt, ahogy elém térdel, elnevetem magam, de sajnos nyögésbe fullad, végre elővarázsolja a farkam is, és megüt a lehelete, már másra nem tudok koncentrálni csak rá. Az ujjammal a vállán támasztok, felsimogatok az állkapcsára. Lelépem mégis a nadrágot magamról míg letérdel, a combom fogja kimászok belőle. a keze is forró a csupasz bőrön, hát még a nyelve. Halkan felnyögök megint, az ujjam a hajába vesznek, hüvelykujjammal a szájára simítok, éppen a makkom alatt, ujjbeggyel érzem, ahogy beveszi a szájába. Ő engem néz én őt, mert nincs is szebb látvány, min a szájába veszni,. Óvatos, kimért a mozdulat. ínyenckedő éppen csak. Mindkét kisujjam és gyűrűsöm beékelem a tarkójába, a koponyacsont alá, míg a középsőket és a mutatókat feljebb támasztom meg, hüvelyujjaim az állkapcsa alá szúrom. Hagyom kicsit játszani, csak fogom a fejét, míg bemelegszik.
Hörögve élvezem a forróságát, mozdul a csípőm a sokadik ritmusra. Félre nem érthetően belépek a lábai köze, nyisson nagyobb terpeszt, azt akarom, hogy a feszes bőrnadrág fájón feszüljön a farkának, máris kínzom és még csak most mozdulok, hogy a tokára nyomjam magam. Aggasztóan kicsinek tűnik a szája hozzám képest, de biztos vagyok benne, hogy megbírja. Elnyílt szájjal lélegzek, a tekintetem le sem veszem róla, megtámasztom a fejét és nem lassan, de nem is kifejezetten durván a torkára lököm magam, hallani akarom, amikor felöklend, amikor felverem a gyomra tartalmát, amikor már nem kap levegőt, akkor vonulok csak vissza, hogy hagyjak neki egy ütemnyi időt, mielőtt megismétlem a mozdulatot.

Izzó forró a levegő, mert ez a csenevész kis ribanc magával hozta, egy hercegi sarj, egy nagy fejes kis fiacskája, most minden értelemben nekem dörgöli magát és átadja a szép, finom testét, a mocskos lelkével kufárkodik, Igazi luxus kurva lenne a maga nemében, még abban sem vagyok biztos, hogy azért, hogy felcsessze az ősöket nem fekszik össze bárkivel. Most azonban nekem zenél a teste, a csókja, a szavai, a hízelgése és minden egyes húzása, amit érintésekkel csavar magasabb hőfokra. - Kérnem kell, vagy el is vehetem talán? - biztos lehet benne, hogy nem fogom kérni, maximum ha úgy hozza a kedvem addig pedig elveszek belőle mindent, mert nekem akarja adni és mert bennem a vágy vad dúlással hajszol felé, felég a bőröm, bizsereg végig a gerincemen, ez a pőre, csupasz állatias ösztön, amiben rávetném magam, de előbb csak a száját veszem birtokba a számmal, harapással pecsételek az ajkára. A csókja is sokat ad, már jelzi, hogy nem fukarkodik magával, mindent beleoltunk ebbe a röpke ismerkedős ajakharcba, mert ugyanazt akarja, amit én, lenyűgözni a másikat. A szerepek kiosztva, már csak élni kell velük. Fikarcnyi kétségem sincs, hogy jól is fogunk, mert vonz ez a dög, magára húz, akkor is, ha éppen elém térdel és ő enged mértani pontossággal az ajkai közé, ha ő  irányítja az első ritmikus bólintásokat, amikor olyan forró, hogy majdnem felrobbanok azonnal. Meleg szájbelsője még keményebbre veri a húsom, még jobban a nyelvére dagadok, a szájpadlásán siklik végig a makkom, míg megtámasztom a fejét magamnak, gondolom nem lepem meg, hogy a lassúságát mohó torok lökéssel hálálom meg. Akarom hallani a hangját, ahogy felhörgi a habosra vert nyálat, ahogy az orrán ömlik ki a forró levegő, a fulladás és fájdalom könnyeit a szeméből, hiszen olyan ártatlanul néz rám, hogy megőrülök tőle. Gyönyörű a fiú, szó se róla, olyan alázatos, hogy attól összerándulnak a heréim, levegőt adok neki, majd nyomulok is vissza a szűk nyelőcsőbe, majd összepréseli a farkam.
Lepillantok az ölébe, hogy a feszes nadrágon keresztül lássam a keménnyé érett akarását, míg csupasz mellkasán látom a szívét átütni, a bordák alól kopog elő, a levegő hiányától kapkodva süllyedő lapos hasát falom be látványilag.
Hirtelen rántom ki magam a szájából, hogy a nyála rajtam maradjon, hogy halljam cuppanni.
Míg a nadrágját veszi, hüvelykujjammal elkenem a szájából kivert nyúlós nyálat, hagyom vetkőzni, nem avatkozom be, meg sem nézem magamnak, az arcát figyelem, csak hallom az elröppenő nadrágot és fordulok is vele. Míg felveszi a neki tetsző kezdőpózt, kibújok az ingemből, az is a földön végzi valahol, utána lépek, még el sem helyezkedik, már a formás seggén simogat a két kezem, kimérem a keménységüket. Balom átsimít a lábai között, hogy a hasához nyomjam egy pillanatra a farkát, csupán összefogdosom, felmérem. Jobb kezem hátrom ujját nyálazom össze gazdagon, téveszthetetlenül kenem el rajta. Szavaira ráhajolok és keményen a seggébe harapok, sok a pornós duma, le vele, elég a tekergőzése, már attól tűzforró a vérem, megőrjít ez a csupa kihívás. A bőre melegedése, az illata, a felkínált segge. Fentről lefelé húzom végig az ujjam a vágatba és azonnal rápróbálok a szűk gyűrűre. Felhörrenek a szoros elzárkózástól, közelebb hajolok, hogy nyálat csorgassak az ujjamra és rá, kíméletlenül nyomulok egy ujjammal a testébe. Nem maga miatt, hanem magam miatt. Már a látványtól is megugrik az alhasam. Felszabadult balommal a hátán simogatok, vissza a seggére, hüvelykujjammal feszegetem jobban az ujjamon, miután megforgattam benne, rátágítok magamnak, megajándékozzam  a mutatóujjammal is. Nem vagyok kíméletes, minek legyek? Hallani akarom nyögni, érezni hogy már azokon feszül, míg a farkam majd felrobban a vágytól, gazdagon megjáratom benne két ujjam. Belépek a lábai közé egészen, immár két hüvelykujjammal izgatom, felváltva mártom, a testébe, hozzá dörgölöm nyálától nedves makkom, megjáratom magam a nedvektől síkos vágatban és neki illesztem magam a rugalmas izomnak. Már nem csak ő kapkodja sokkal gyorsabban a levegőt, de én is képtelen vagyok normálisan lélegezni, izgató ez a szexi kis ribanc, ezt nem vehetem el tőle, kitámasztom magam a kezemmel és áterőszakolom magam a szűk résen, már ettől képes lennék elélvezni, vadul szorít. Állítok a csípőjén, nyisson akkora terpeszt, hogy pont csípőre essen nekem, míg lassan nyomulok befelé a testébe, a forró húsba, be a meleg járatba, birtokba akarom venni és semmi sem tarthat vissza tőle.  Rámarkolok a csípőjére, ha már vagyok olyan mélyen, hogy nem kell a kezem és durván, erőszakosan rántom fel a farkamra, mélyre lököm magam, nekicsapódom a testének, tövig lököm fel magam, érzésem szerint egészen a szívéig,