Városok

Washington az Amerikai Egyesült Államok fővárosa. Nevét az ország első elnökéről, George Washingtonról kapta. Washington, D.C. tervezett város. A terv jórészt Pierre (Peter) Charles L’Enfant francia születésű építész, mérnök és várostervező munkája, aki első ízben katonai mérnökként érkezett a gyarmatokra, Lafayette tábornok kíséretében. 1791-ben Washington elnök megbízta L'Enfant-t, hogy készítse el az új főváros terveit. L'Enfant barokk stílusú tervet készített, széles sugárutakkal, amelyek téglalapokból és körökből ágaztak szét sugárirányban, sok nyílt teret hagyva. Washington, D.C.-t négy negyedre osztották: Északnyugat, Északkelet, Délkelet és Délnyugat. A kvadránsokat elválasztó két tengely a Capitolium közelében metszi egymást. Washinton számos nemzeti emlékhellyel büszkélkedhet, és az egyik legnépszerűbb turistacélpont az Egyesült Államokban. A város közepén található a National Mall nevű nagy, nyílt terület, ahol számos amerikai vezetőnek állítottak emlékművet és ez köti össze a Fehér Házat és a Capitolium épületét. Közepén található a Washington-emlékmű. Itt látható még a Thomas Jefferson-emlékmű, a Lincoln-emlékmű, a Franklin Delano Roosevelt emlékmű, a Nemzeti második világháborús emlékmű, a koreai háborús veteránok emlékműve, a vietnámi veteránok emlékműve, a Columbia kerület háborús emlékműve és az Albert Einstein emlékmű. D.C.-ben található a híres Smithsonian Intézet, amely több múzeumot fog össze.

New York az Amerikai Egyesült Államok New York államában fekvő város. Az ország legnépesebb, Amerika szuperkontinens harmadik legnépesebb települése, Öt nagy városrésze van: Bronx, Brooklyn, Manhattan, Queens, és Staten Island.
New York az Amerikai Egyesült Államok atlanti partvidékének északi részén helyezkedik el. Három nagyobb – Manhattan, Staten Island és Long Island (Brooklyn és Queens kerületek) – és számos kisebb szigeten, ill. a szárazföldön (Bronx) helyezkedik el. Területe 1214,4 km², ebből 785,6 km² szárazföld és 428,8 km² víz (35,31%). A Hudson folyó – más néven North River ('északi folyó') – tölcsértorkolatának jobb partján fekszik New Jersey, bal partján pedig Manhattan és Bronx. E két kerület és a Long Island között húzódik az ún. East River ('keleti folyó'), ami valójában egy az árapály által létrehozott csatorna.A városban több híd is van, ezek azonban mind az utóbbi East River fölött ívelnek át. Északról délre: a Throgs Neck-híd, a Bronx-Whitestone-híd, a Robert F. Kennedy híd, a Queensboro híd, a Williamsburg híd, a Manhattan híd és a Brooklyn híd. Még délebbre a Verrazano-Narrows híd található, ami Brooklynt és Staten Islandet köti össze. Jersey felé csak egy híd van, az északabbra található George Washington híd, amúgy két nagy alagút bonyolítja az arrafelé irányuló forgalmat: a Lincoln alagút és a Holland alagút. De Queens és Brooklyn felé is vezet egy-egy alagút.A Hudson a New York-i öbölbe ömlik, amelyet egy felső, zártabb (Upper New York Bay) és egy alsó, az óceánra nyitott (Lower New York Bay) részre oszt a The Narrows (a szó jelentése 'szoros'), e fölött ível a Verrazano-Narrows híd.A New York-i színházi negyed a Times Square környékén található, Manhattan Midtown nevű részén. Tízezreknek ad munkát, és – mivel egy broadwayi előadás megtekintése sok turista programjának is része – jelentős bevételt hoz a városnak.A közismert Broadway-színház megjelölés nem csak a Broadwayen lévő intézményeket jelöli, hanem a 39 nagyobb (legalább 500 férőhelyes) színházat (melyeknek valójában csak kis hányada található a főútvonalon). Az ún. Off-Broadway színházak 100-500 férőhelyesek, kisebb költségvetésű és kisebb érdeklődésre számot tartó, gyakran kísérleti darabokat játszanak, de több itt bemutatott mű átkerül a nagyobb színházakba is. Az Off-Off-Broadway színházak közönsége legfeljebb száz fős, az ezekben játszó színészek többsége amatőr.



Los Angeles öviden L. A., népesség szerint az Amerikai Egyesült Államok második legnagyobb agglomerációja. Fontos gazdasági és kulturális központ, a világ szórakoztatóiparának egyik legfontosabb fellegvára. A várost hivatalosan 1850. április 4-én alapították, lakossága ekkor mindössze 1610 fő volt, ez lett egyben Los Angeles megye székhelye is. Los Angeles városát hivatalosan 1850-ben alapították, ekkor a lakossága 1610 fő volt.[3] A vasút 1876-ra ért a városhoz. 1892-ben kőolajat találtak a környéken, 1923-ra a világ kőolajtermelésének negyedét Los Angeles adta. A város fejlődése szempontjából azonban fontosabb volt a víz. William Mulholland irányításával 1913-ra készült el a Los Angeles Aqueduct, egy 223 mérföld hosszú vízvezeték, ami az Owens folyó vizét szállította a városba. Elsősorban ennek számlájára írható a város 1915 utáni robbanásszerű növekedése. Habár később sok kritika érte az építőket és az egész elgondolást, az bizonyos hogy Los Angeles mérete és jelentősége a töredéke sem lenne a mainak a vízvezeték nélkül. Az 1920-as évektől a mozi- és a repülőgép ipar is felfutott és hozzájárult a további növekedéshez. A város adott otthont az 1932-es Nyári Olimpiai Játékoknak. A második világháború új prosperitást hozott, habár a város sok japán származású lakóját szállították internáló táborokba a háború éveiben. Ebben az időben jelentős számú német emigráns is érkezett a városba, többek között Thomas Mann, Bertolt Brecht és Lion Feuchtwanger.
Los Angelest tartják a világ szórakoztatóipari fővárosának, a belvárostól ÉNY-ra eső Hollywood városrész neve világszerte egyet jelent a filmgyártással. Az országon belüli kulturális fővárosi címen New Yorkkal osztozik. A szórakoztatóipar legfontosabb ága a filmgyártás, de fontos zenei, képzőművészeti és építészeti centrum is.



Las Vegas  az amerikai Nevada állam legnépesebb városa, Clark megye székhelye, és egyben a világ egyik legnagyobb szórakoztatási, bevásárlási és szerencsejáték-központja. Mint ahogy beceneve („A világ szórakoztató központja”) is jelzi, a város otthont ad rengeteg kaszinónak, és ehhez kapcsolódó szórakoztatási egységnek. Jelenleg az Amerikai Egyesült Államok 28. legnépesebb városa, mintegy 599 087 becsült lakossal, de elővárosaival együtt a Las Vegas-i agglomerációs körzetnek, amely egész Clark megyét magába foglalja, 1 986 146 lakója van. 1905-ös létrehozását követően 1911-ben lett bejegyezve, így ez a legnépesebb amerikai város, amit a 20. században jegyeztek be. A város mindig is toleráns volt a felnőtt szórakoztatási formák iránt, ezért kapta a „Sin City” (Bűnös Város) megnevezést is, és emiatt ad otthont számos népszerű filmnek és tv-sorozatnak. Az űrből nézve a Las Vegas-i agglomerációs körzet a világ legfényesebb környéke, mert a város mindig ki van világítva. A Las Vegas megnevezést gyakran használják a város határain kívül eső, de vonzáskörébe tartozó településekre is, ilyen például Paradise, és Winchester települések.
A város legfőbb bevételei a turizmus , a szerencsejátékok és az üzleti találkozások. Emiatt nagyon fontos a városban az élelmiszer- és a vendéglátó-ipar. Las Vegas a székhelye a világ 500 legnagyobb bevételű vállalatából kettőnek, a Harrah Szórakoztatás-nak és az MGM Mirage-nak. Las Vegas az otthona emellett rengeteg telekommunikációs és elektronikus vállalatnak is.